Ez megint csak egy gyors jelentkezés lesz.
Egyre több az élményem, hogy milyen itt ez a hely. Ha olvasnak olyanok, akik ott voltak az első liskalandon, na ezek ugyanazt csinálják, csak már megvan nekik a gyakorlat. Tudom, hogy ugyanazt érzik, élik át, amit a gyerekekért csinálnak, amit mi érztünk a legvégén. Tök jó szerintem, és imádnék a részese lenni.
De hát nem vagyok. Én csak egy konyhai dolgozó vagyok, aki nem beszéli a nyelvüket. És ezért nem szeretnek annyira beszélgetni velük. Na többit majd később.
Azért vannak akik szívesen kommunikálnak velünk. Nem mindenki undok.